Vizipipa - a keleti idegen

 Miért pont "idegen"? Nemes egyszerűséggel csak azért, mert bár már jó ideje megy hazánkban (is) a füstölgés eme módja, még mindig ferde szemmel, vagy épp vigyorogva nézik az emberek, ha mondjuk egy parkban néhány fiatal összeül egy vizipipa köré. Nézzük hát meg kicsit, mi is ez, hogy is működik, valamint mitől van még mindig ilyen tartás/ellenszenv sokszor ezzel szemben.

 Kezdjük az elején:
 Honnan is származik?
 Talán azért páran kitalálták azok közül is, akik nem tudták még, hogy a vizipipa kicsit messzebbről jött, mint a füstölgés egyéb fajtáinak nagy része: a Távol- illetve Közel-Keleti térség gyermekéről van szó ugyanis. A vélemények igencsak megoszlanak a pontos első felbukkanási helyéről, szóval én annyiban maradnék, hogy nagyjából egyszerre jelent meg az arab illetve az indiai térségekben. Eleinte főleg ópiátokat szívtak belőle, de a kezdetektől fogva a dohány is jelentős szerepet kapott a vizipipázási szokásokban.
 Viszonylag hamar elterjedt a fent említett térségekben, valamint egyes cikkek szerint a nemesebb családokban, illetve a "bölcseknél" Ázsia-szerte viszonylag hamar ismertté vált és/vagy használták is.
 Az első nagyobb elterjedési hullámban még igen bevett szokásként menetelt karöltve az ópiátok használatával, viszont a későbbiekben igen gyorsan eltűnt eme felhasználási módozat, és kialakult a ma is ismert "vizipipa-dohány". Persze nem teljesen ugyanez volt, nagyobb arányban tartalmazott dohánylevelet, valamint szárazabb is volt eleinte, nagyjából (ismereteim szerint) megközelítőleg az 1800-as években érte el a ma is ismert összetételi arányokat.
 Európában illetve Amerikában megközelítőleg a hippi-korszak végével jelent meg a vizipipázás szélesebb körben, és úgy igazán az ezredfordulótól robbant be a köztudatba, valamint indult nagyon gyorsan térhódító útjára. Manapság már ott tart a dolog, hogy Európaszerte szinte minden országban ismerik, és a legtöbb helyen használják is, vagy látták már használatban.

 Hogy miért is van tartás/ellenszenv sokszor a vizipipával szemben, azt szintén ki lehetett már találni a fentiekből: az ópiátok. Bár manapság marha ritka, hogy bárki is drogfogyasztásra használja, még mindig a több száz évvel ezelőtti kialakulásának időpontjában való használati módozatok alapján ítélik meg. Ebből az alapvetően téves infóból fakadóan rengetegen egyenesen elítélik a vizipipázást.
 Persze van egy másik oka is, ez pedig a dohánylobbi. Ugyebár a vizipipáról mindenki tudja, hogy alapvetően gyorsan terjed, egyre többen élnek vele. Csakhogy ezt a cigaretta, cigarettadohány és szivar gyártók is észlelik. Márpedig senki nem szívleli a konkurenciát. Ezekből kifolyólag egyre inkább terjed az a tévhit, miszerint károsabb a vizipipa, mint cigi, ami miatt - természetesen - többen fordulnak az amúgy is közelfogadottságnak örvendő cigarettázás felé. Azon túl, hogy ez nem igaz, - főleg a vizipipához megjelenő egyre újabb dohánypótlók miatt, - ráadásul elérik azt, hogy az emberek tartsanak a "káros vizipipától".

 Vesézzük is ki kicsit, miért nem igaz az az állítás, miszerint a vizipipa károsabb a ciginél:
 1.)
 Nincs benne papír, illetve ennek következtében annak égésterméke.
 2.)
 Az első pontnak köszönhetően se festék, se ragasztó sincs benne, illetve azok égésterméke.
 3./a)
 A dohányban - már amennyiben a hagyományos vizipipadohányról van szó - egy agyonmosott dohánylevél-őrlemény van, hatalmas adag lekvárszerű cuccal nyakonöntve. Ennek következtében az össz káros tartalom a maximum(!) 0,5%-os, de a legtöbbször 0,1% alatti nikotin mennyiség. A nikotin meg oldódik vízben. A többi szerintem ennek kapcsán adja magát: konkrétan káros anyagot nem szívsz be a vizipipából, hacsak nem teszel bele egyebet is, az viszont már teljesen más lapra tartozik, nem a vizipipa hibája.
 3./b)
 Sokan eleve nem használnak már dohányterméket hozzá, hanem a kavics (shiazo), gyöngy, paszta, stb közül válogatnak, melyekben pontosan 0,0% káros anyag található. Ezt talán nem kell megmagyaráznom, mit eredményez... ;)
 4.)
 Míg a cigarettából egy igencsak forró füstöt szív be az ember, addig a vizipipában a víz, illetve a cső lehűti a beszívott füstöt, így egy kellemes hőmérsékletű elegyet kapunk.

 5.)
 Hogy azért ne legyek elfogult, kiegészíteném egy aprósággal, ami azért elég fontos:
 A vizipipázás folyamán egy enyhe vízpára-tartalommal megáldott elegyet szív be az ember, így akinek érzékenyebb a tüdeje, esetleg asztmás, stb, nem ajánlott, vagy csak visszafogottan, mert fulladásos helyzetet okozhat. Van ismerősöm, aki asztmás, és semmi gond nélkül tud órákon át is füstölögni, de előfordulhat, még ha kis eséllyel is, kellemetlen mellékhatás ilyen szélsőséges esetekben, erre viszont az egyénnek kell odafigyelni. :)

 Kérdés szokott lenni ezekre szinte mindig: "Akkor minek szívod?"
 Ez kéremszépen egyszerű:
 Először is jó az íze, és ráadásul irgalmatlan mennyiségű íz áll rendelkezésére a vizipipázóknak, a csokoládétól az almásokon és a trópusi-vegyesgyümölcsös mixeken át a margaritháig és jázminig. Aztán meg ugye szép kis bodor füstöket lehet vele eregetni, sokan imádják benne ezt is. Nem mellesleg jó társaságépítő is, valamint kis plusz még (minden egyéb dohánytermékkel ellentétben!), hogy nem kellemetlen az illata, és csak huzamosabb használat mellett ragad meg az illata bárhol, alapvetően egy 10-15 perces szellőztetéssel ki lehet kergetni az emlékét is bármely szobából. :)

 No beszéljünk kicsit a működéséről is.
 Alapvetően van egy tartály az alján (ez általában üveg), amibe víz kerül, a fent is leírt okokból. Ebbe lóg bele a tartályra illesztett pipatestből kifutó cső. A pipatestből (a tartály felett) indul ki a cső, melyből szívni lehet a füstöt, illetve a tetejére kerül a széntálca, valamint afölé a kerámia. Előbbire a hamut és az elhasznált szenet lehet kotorni, utóbbiba meg a dohány megy, amit a kerámia tetejére feszített alufóliával (vagy a "teknőccel") zárunk le. Ezt az alufóliát ki kell lyuggatni, majd ráhelyezni a szenet, mely lassú izzásnak indítja a dohányt, így eredményezve a füstöt.
 Néhány fontos dolog ezt illetően:
 1.)
 A pipatestből kifutó csőnek bele kell érnie a vízbe 1-2 cm-re, hogy megszűrje és lehűtse a víz a füstöt.
 2.)
 Az illesztéseknél minden esetben hőálló gumitömítést szoktak alkalmazni, melyek ha nem zárnak jól, azt eredményezik, hogy a pipa használhatatlan lesz. (Kivéve persze azokat az eseteket, amikor csavarós összerakása van a pipának, ugyebár. :) )
 3.)
 A csőnek illik legalább 1,5m-esnek lennie, különben könnyen borulni fog a pipa. (Összetörhet, tönkremegy az aktuális tömés/szén, stb...)
 4.)
 A dohányt se túl lazára, se túl tömörre nem szabad tömni, előbbi gyors leégést, valamint kevés füstöt, utóbbi nehéz szívhatóságot, könnyen beégő dohányt (rossz ízű), nehéz füstöt eredményez.
 5.)
 Az alufóliát minél jobban rá kell feszíteni a kerámiára, mivel ha alapvetően nem a kiszurkált lyukakon keresztül kapja a levegőt a dohány, akkor kevesebb füstöt fogunk kapni, illetve sokszor gyengébb ízt is.

 +1.)
 Gyakran el kell mosni minden alkatrészét a pipának, mivel ha berohad, akkor sokszor eleve az egész kidobható. Vannak akik ezt minden használat után megteszik, én kb 1-2 használatonként szoktam ezt bevetni, attól függően, hogy mennyit használtuk éppen. A lényeg, hogy ne legyen minden szutyok belerakódva a pipába, mert az az ízért is megfogja, illetve egy (neadjisten! :D ) kis penésszel megáldott pipából nem akarom tudni, milyen káros cuccok jöhetnek még ki....;)

 Nem ritka kérdések egyike az is, hogy mit ajánlunk egy kezdő vizipipásnak dohányokból, pipából, stb... Én azt mondom, hogy akár kezdő, akár nem, elsődlegesen a (vizipipa esetében) a kinézetet és az anyagminőséget kell szem előtt tartani. Mindenkinek a saját pipájához kell hozzászoknia, miből, mennyit, hogyan kell beletenni ahhoz, hogy a legjobb ízt kihozhassa belőle. Vannak általános trükkök is persze, de ezekről részben már írtam az előbb, részben meg saját technikák, amiket szintén mindenkinek magának kell kialakítani. :) Ami viszont az ízeket illeti: gyümi! :D Mindenképp kizárólag gyümölcsös dohányokat javaslok az elején, mivel azokat ismered a legjobban ízvilágot tekintve, így könynebben megérzed, ha valami nem stimmel, amiből tanulhatsz később, hogy mit-hogy kell módosítani a mégjobb íz kedvéért. :)
 Példának okáért javasolni szoktam a kétalmás dohányt, az egyik legbevettebb kezdő dohány. :)

 Aztán ha az ember már eléggé benne van a mókában, akkor már lehet egzotikusabb ízek felé is kacsingatni, nekem nagy kedvncem pl. a rózsás dohány, de kezdésnek ezt semmiképpen nem ajánlom, mert garantáltan elrontja az ember, és a rossz élmények sose jók egy kezdésnél....;)

 És zárásként egy kis ajánlás: ;)
 Először is mindenképpen ajánlott kipróbálni, egy tapasztalt pipással, mert valószínűleg tetszeni fog a móka. ;)
 Aztán kedvenc verziók vizipipázáshoz, amiket csak ajánlani tudok mindenkinek:
 Társasozás mellé ideális feszültésgoldó, ha megy a szivatás pl, meg amúgy is kellemes kis plusz, mi Catan Telepesei, Rizikó, Igenis Sötét Nagyúr, Sakk mellé szoktuk gyakran használni. :)
 Emelett még kiülni a parkba/erőbe/kertbe szintén jó kis extrát jelenthet sokaknak, én rendszeresen viszem magammal, amikor jó idő van. :)
 No szóval akkor... ...jó füstölgést mindenkinek! :)